2010. év Derby szukája, HJCh

Jomo Khi-Chi Bisurman

és

Shiva Hongcha

a két tibeti masztiff

 Aligha van még egy olyan kutyafajta, mely körül annyi titok lappang, melyet annyi mítosz övez, mint a do-khyi! Tibet mindig is a külvilágtól elzárt ország volt - ma is az. Európai csak ritkán tekinthetett be a Himalája hegylánca mögé, és ha igen, akkor is csak egy pillantásra. Mintegy 80 éve van valóban megalapozott ismeretünk a tibeti masztiffokról, noha már jóval régebben is írtak róluk. A tibeti masztiff egyike a legrégebbi kutyafajtáknak, hacsak nem a legrégibb, a nyomon követhető utazók leírásai és a kynológiai irodalom alapján. A hazájában do-khyinak nevezett eb nyilvánvalóan a Himalája felföldjén kialakult házikutya forma. Nem tudjuk, honnan vándoroltak be a kutya elődei a tibeti felföldre, de a do-khyi nemcsak Tibetben, hanem a határos területeken, így Nepál, Sikkim, Bhutan és Észak-India hegyi falvaiban is előfordult hasonló formákban. Nyelvtudományi kutatások alapján feltehető, hogy az ókori szerzők (Arisztotelész, Hérodotosz, Megasztenész, Strabon és mások) által gyakran megemlített erős, és igencsak vad "indiai kutyák" a tibeti felföldről származnak, akik innen jutottak el egészen a perzsákig és az asszírokig.

     design: akosvari@gmail.com